Az online kereskedelmi aranyláz
A
2000-es évek elejétől töretlen és folyamatos az internetes vásárlás
térnyerése, ami a hagyományos fizikai üzletben értékesítő vállalkozások
egy részét csődbe is vitte, vagy rákényszerítette, hogy nyissanak ők is
az online tér irányába.
Az
Amazon fejlődésével vagy az olyan bérelhető webáruház szolgáltatások
megjelenésével, mint pl. a Shopify, (itthon a Shoprenter) a korábbiaknál
jóval gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben tudtak a kisvállalkozások
is webshopot indítani. Ez rengeteg új céget vonzott az online
értékesítés világába, ami egy öldöklő verseny kezdetét is jelentette.
Az internet globális térnyerésével és a kereskedelmi akadályok lebomlásával webáruházak milliói indultak harcba a potenciális vásárlók figyelméért, és ennek a küzdelemnek a színtere leginkább 3 felületre összpontosult. A Google, a Facebook és az Amazon oldalaira, azaz ahol a felhasználók nagy számban és potenciális vásárlói szerepükben is jelen vannak.
A folyamatosan növekvő torta
2018-ban az USA e-kereskedelmi piacának forgalma elérte az 500 milliárd dollárt, és a leggyorsabban fejlődő iparágává nőtte ki magát az ottani gazdaságnak. A magyar online kereskedelmi szektor sem panaszkodhat, hiszen az utóbbi években rendre 20% feletti növekedéseket produkált és meghaladta az 550 milliárd forint összforgalmat is.
Ennek a folyamatnak van még egy öngerjesztő hatása. Minél nagyobb a torta, annál többen szeretnének 1-1 szeletet belőle, ami még több céget és még nagyobb versenyt eredményez az internetes piacokon. Csak az USA-ban több mint 1 millió e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás van. A hazai számok ettől jóval elmaradnak, de itthon is azért közel 15.000(!) webshopot becsülnek a szakértők.
Miért baj ez?
A probléma valódi forrása abból fakad, hogy a Google és a Facebook is korlátozza a megjelenített hirdetések számát saját felületein. Teszik ezt a felhasználói élmény megvédésére hivatkozva leginkább. Tény, hogy valóban problémás lenne, ha minden második Facebook falunkon látott tartalom reklám lenne vagy oldalakat kellene lapoznunk a Google keresőjében az első hirdetés nélküli találatért. De az sem lenne szerencsés, ha a látogatott weboldalakon sokkal több banner férkőzne a hasznos tartalmak közé, a Youtube-on felbukkanó még több idegesítő reklámról nem is beszélve.
Ha egyre több hirdető jelenik meg egy eleve korlátos rendszerben, az óhatatlanul is a hirdetési költségek emelkedését vonja magával. Ha pedig több pénzbe kerül 1-1 vásárló megszerzése, az a profitra is negatívan hat.
Az nyer, aki a legtöbbet tudja költeni egy vásárló megszerzéséért
A fenti szituáció ott lehet a legproblémásabb ahol az átlagosnál is magasabb a verseny a cégek között vagy ahol eleve kisebb árréssel tudnak csak dolgozni a vállalkozások. Már most sem ritka, hogy konkrétan veszteséges 1-1 online értékesítési folyamat vagy kampány.
1-2 éves időtávlatban is olvasni duplázódó, triplázódó ügyfélszerzési költségekről, ami, ha így folytatódik tovább, rövid időn belül nagy számú kiszállásra kényszerít majd sok tömegtermékeket értékesítő vagy rossz üzleti modellben működő kisebb webshopot. A nagyobb, tőkeerősebb cégeknél beleférhet, hogy a második vagy harmadik vásárláson realizálják a profitot, sokaknál viszont nem.
Az ügyféladatbázis és közönségépítés, valamint a vásárlói érték maximalizálására törekvés lehet egy gyógyír a fenti helyzetre, hiszen többszörösen könnyebb és olcsóbb is elégedett vásárlóknak újra értékesíteni, de lassan forgó áruk esetén vagy nagyon árérzékeny célközönség esetén ez sem biztos recept.
Eközben a nagyok láthatóan egyre jobban vannak
Forrás: Statista.com
A fenti két ábrán tökéletesen látható, hogy a 2 nagy hirdetési óriás árbevételére milyen hatással volt az e-kereskedelem fellendülése.
Az Amazont is mindenképpen meg kell említeni, ha már online kereskedelem a téma. Bár Magyarországról közvetlenül Amazonon értékesíteni még csak kerülőutakon lehet, Amerikában és Nyugat-Európában már a legjelentősebb online piactér. Az USA online kereskedelmének több mint 30%-a zajlott tavaly az Amazon felületein, melynek forgalma meghaladta a 175 milliárd dollárt.
Az Amazon felülete rettentő kényelmes és gyors megoldást kínál azoknak, akik interneten árulnák termékeiket. A reklámozástól a raktározáson át, egészen a kiszállításig elvégzik kérés esetén a kereskedői feladatokat, 15-25%-ot lecsípve ezért az árbevételből.
Legnagyobb hátránya ennek a rendszernek, hogy sokkal jobban ki van téve a kereskedő a piactér változásainak, nem fér hozzá a vásárlói adatokhoz, 1-1 módosítás következtében akár egyik napról a másikra jelentősen és befolyásolhatatlanul visszaeshet vállalkozásunk forgalma. Itt olvasható egy hosszabb magyar nyelvű írás konkrétan egy ilyen esetről.
Konklúzió
Annyi azért a fentiekből is látszik, hogy az online kereskedelem esetében sincs kolbászból a kerítés. Most is vannak szép számmal persze, akik jelentős nyereséget tudnak generálni webshopjukkal, viszont nekik a jövőben ugyanúgy számolniuk kell a verseny és a hirdetési költségek növekedésével.
Kicsik és nagyok számára is egyre inkább az lesz majd a fennmaradás kulcsa, hogy mennyire tudnak a Google vagy Facebook hirdetési felületein kívülről is látogatókat és vásárlókat vinni oldalaikra.
